KRONOLÓGIA
néhány fontos állomás

1956. 01. 01. Nagyarányú létszámcsökkentést hajtanak végre az ÁVH-nál.
1956. 01. 01. Négy év után ismét bemutatnak Bartók-művet Magyarországon: A budapesti Operaház ismét műsorra tűzi Bartók Béla Csodálatos mandarin című táncjátékát.
1956. 01. 23. Bulganyin szovjet miniszterelnök Eisenhowernak írott levelében barátsági és megnemtámadási szerződés megkötését javasolja országaik között.
1956. 02. 14-25. Az SZKP XX. kongresszusa. Fordulópont az SZKP és a nemzetközi kommunista mozgalom politikájában és ideológiájában. A határozat szakít a harmadik világháború elkerülhetetlenségét hirdető dogmával, és helyette a két rendszer békés egymás mellett élését hirdeti meg. A kongresszus zárt ülésén Hruscsov négyórás beszédben "leplezi le" Sztálin bűneit.
1956. 03. 08. A Minisztertanács megszünteti a határsávot és a műszaki határzárat a magyar-jugoszláv határon.
1956. 03. 12-13. Az MDP KV ülésén Rákosi tart beszámolót a XX. kongresszusról. Állítása szerint az MDP már ez ideig is ennek szellemében dolgozott.
1956. 03. 17. A Petőfi Kör első nagyobb szabású rendezvénye: az egykori MEFESZ vezetőinek baráti találkozója a Kossuth Klubban.
1956. 03. 19-05. 03. Londonban leszerelési konferenciát rendeznek az ENSZ tagállamainak részvételével.
1956. 03. 27. Rákosi Mátyás Egerben, a Heves megyei pártaktíván beismeri a Rajk-per koncepciós voltát.
1956. 04. 07. Megszüntetik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját (Kominform).
1956. 04. 10. Lengyelországban rehabilitálják a párt 1951-ben elítélt főtitkárát, Gomulkát.
1956. 04. 18-27. Hruscsov, az SZKP KB első titkára és Bulganyin miniszterelnök Londonba látogatnak.
1956. 04. 27. Nyilvános vitára bocsátják a II. ötéves terv (1956-1960) irányelveit.
1956. 05. 09. és 22. "A marxista politikai gazdaságtan időszerű kérdései és a II. ötéves terv irányelvei" címmel a Petőfi Kör közgazdasági vitát rendez.
1956. 05. 10. Megkezdik a műszaki zár eltávolítását a magyar-osztrák határon
1956. 05. 12. Grősz József kalocsai érseket szabadlábra helyezik.
1956. 05. 17. Bemutatják a Dollárpapa című filmet
1956. 05. 18. Az MDP budapesti aktívaülése a Sportcsarnokban. Rákosi Mátyás utolsó nyilvános szereplése.
1956. 05. 28. A Petőfi Kör két hónapja működő új vezetősége formálisan is megalakul. Titkára Tánczos Gábor, helyettesei Hegedűs B. András, Nagy Balázs, Pécsi Kálmán.
1956. 05. 30-06. 01. "A marxista történelemtudomány időszerű kérdései" címmel a Petőfi Kör történészvitát rendez.
1956. 06. 01. Leváltják Molotov szovjet külügyminisztert, aki a jugoszlávokkal való megbékélés egyik fő ellenfele. Utóda Sepilov.
1956. 06. 03-06.10 Megrendezik az Ünnepi Könyvhetet. Erre az alkalomra 91 könyv jelenik meg, köztük 72 magyar szerző műve.
1956. 06. 06. Ünnepség Nagy Imre Orsó utcai házában 60. születésnapja alkalmából.
1956. 06. 08-14. Szuszlov Budapesten tanácskozik a pártvezetés tagjaival, valamint Kádár Jánossal és Nagy Imrével.
1956. 06. 09. A Petőfi Kör rendezésében sor kerül a volt népi kollégisták baráti találkozójára, a NÉKOSZ rehabilitálása jegyében.
1956. 06. 13. A bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, román és szovjet kormány közötti megállapodás értelmében ettől a naptól kezdve ezen országok állampolgárai útlevél nélkül utazhatnak egymás országaiba.
1956. 06. 14. Az MDP KV értelmiségpolitikai határozata.
"A marxista filozófia időszerű problémái" címmel a Petőfi Kör filozófusvitát rendez.
1956. 06. 16. Az Irodalmi Újságban megjelenik Tardos Tibor A tengervíz sós című szatirikus cikke, amelyben bírálja a kommunista propagandát.
1956. 06. 18. A Petőfi Kör megrendezi a volt partizánok és illegális pártmunkások baráti találkozóját a budapesti fiatal értelmiségiekkel a Magyar Néphadsereg Váci utcai Központi Tiszti Házában.
1956. 06. 20. A Petőfi Kör vitája: "Hazánk természeti és gazdasági adottságainak kiaknázása népgazdaságunk tervezésében".
1956. 06. 22-23. A szovjet blokk országai vezetőinek találkozója Moszkvában a Jugoszláviához való közeledés jegyében.
1956. 06. 27. A Petőfi Kör vitája a sajtó és a tájékoztatás kérdéseiről, a Központi Tiszti Házban.
1956. 06. 28. A lengyelországi Poznanban mintegy 100 ezer munkás vonul az utcára, az élet- és munkakörülmények javítását, valamint szabad választásokat követelve. A biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést. Az összecsapásnak mintegy 100 halálos áldozata és több száz sebesültje van, körülbelül 600 tüntetőt letartóztatnak.
1956. 06. 30. Az MDP KV határozatban ítéli el a Petőfi Kör pártellenes megnyilvánulásait.
1956. 07. 02. A szombathelyi Vasvári Pál kör - titkára Horn Miklós tanár - a budapesti Petőfi Kör mintájára értelmiségi vitát rendez.
1956. 07. 03. A Szabad Népben megjelenik az SZKP KB június 30-i határozata a személyi kultuszról.
1956. 07. 10. Az Írószövetség párttaggyűlésén a felszólalók bírálják az MDP KV június 30-i határozatát.
1956. 07. 12. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának határozata a kelet-európai országokkal kapcsolatos amerikai politikáról.
1956. 07. 13. Fegyveres támadók Nyugat-Németországba térítik a MALÉV Budapest-Szombathely járatát.
1956. 07. 14. Megnyitják a Keleti Főcsatornát.
1956. 07. 17. Váratlanul Budapestre érkezik Mikojan, és közli Rákosi Mátyással leváltását.
1956. 07. 18-21. Az MDP KV ülésén Rákosi Mátyás "egészségi állapotára" hivatkozva lemond első titkári funkciójáról, utóda Gerő Ernő. Rákosi végleg elhagyja az országot, a Szovjetunióban kap menedéket. A miniszterelnök Hegedüs András marad.
1956. 07. 21. Az MDP KV tájékoztatja a párttagságot a rehabilitációkról, közli, hogy a rehabilitálások döntő többsége befejeződött, 474 ügyet vizsgáltak felül.
1956. 07. 30. Átalakul a kormány.
1956. 08. 01. Minisztertanácsi határozat a hadsereg létszámának 15 ezer fős csökkentéséről.
1956. 09. hó A jugoszláv-magyar határzónából kitelepített helyi lakosok visszaköltözhetnek lakhelyeikre.
1956. 09. 01. Az Elnöki Tanács jogi rehabilitációban részesít 50 szociáldemokrata elítéltet.
1956. 09. 02. Az MDP KV határozata alapján élő személyről nem neveznek el többé utcát.
1956. 09. 14. A Szovjetunióban titkos rendelettel amnesztiában részesítik a nem szovjet állampolgárságú politikai foglyokat.
1956. 09. 17. Az Írószövetség közgyűlése Nagy Imre mellett tüntet.
1956. 09. 19-27. Hruscsov magánlátogatásra érkezik Jugoszláviába. Brioni szigetén tárgyal Titóval.
1956. 09. 19. Két és fél hónapos politikai szünet után újra kezdődnek a Petőfi Kör vitái. Az első őszi vita: "A népi kollégiumok nevelési tapasztalatai".
Befejeződik a műszaki zár felszámolása a magyar-osztrák határon.
1956. 09. 26. A Petőfi Kör vitája "A gazdasági vezetés kérdései" címmel.
1956. 09. 28. MDP PB-határozat Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András katonai gyászpompával történő október 6-i eltemetéséről.
1956. 09. 28. és 10. 12. A Petőfi Kör vitája "A magyar nevelésügy kérdései" címmel.
1956. 09. 30. Tito és Gerő Ernő találkozója a Krímben. Gerő az MDP PB október 8-i ülésén számol be a megbeszélésekről.
1956. 10. hó Folytatódik a csapatcsökkentés a Magyar Néphadseregben. A hadsereg létszáma a forradalom kitörésekor 120-130 ezer fő.
Október elején Békéscsabán megszerveződik a helyi értelmiség Petőfi köre.
A Petőfi Kör mintájára Veszprémben megalakul a Batsányi kör. Vezetője Brusznyai Árpád, a Lovassy László Gimnázium tanára.
1956. 10. 01. A Színház- és Filmművészeti Főiskola többnapos nagygyűlésén a fő szónok Csurka István.
1956. 10. 02. A Minisztertanács a börtönök felügyeletét a BM helyett az Igazságügy-minisztériumra ruházza át.
1956. 10. 04. Nagy Imre a létrejött kompromisszum alapján levélben kéri párttagsága visszaállítását.
A szovjet kormány a magyar kormány kérésére 100 millió rubeles hitelt nyújt 1957-re.
1956. 10. 05. Az Elnöki Tanács október 22-ére összehívja az országgyűlést.
A Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1948-ban törvénytelenül elítélt Ordass Lajos evangélikus püspököt.
Letartóztatják Farkas Vladimir, Faludi Ervin, Szendi György, Szántó György és Toldi Ferenc ÁVH-s tiszteket.
1956. 10. 06. Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András újratemetése a Kerepesi úti temetőben. A Szabad Nép első oldala Soha többé címmel teljes terjedelemben a hét évvel korábban kivégzett kommunistákról ír. A temetés hatalmas, százezres tüntetés, politikai jelszavak nélkül.
A temetés után főként bölcsészhallgatók, többségükben a Kolhoz Kör tagjai, tüntetnek a Sztálin-szobornál, a jugoszláv követségnél és az Andrássy út 60. előtt, sztálinizmus- és ÁVH-ellenes, Jugoszláviát éltető jelszavakkal.
Az MDP PB határozatot hoz Farkas Mihály volt honvédelmi miniszter őrizetbe vételéről.
Szigorított hadműveleti szolgálatot vezetnek be a HM-ben.
A József Attila Színház bemutatja Gáli József Szabadsághegy című drámáját.
Szegeden az egyetemi hallgatók követelik az orosz nyelv kötelező tanításának megszüntetését.
1956. 10. 08. Nagy Imre utolsó megbeszélése Gerő Ernővel a pártba való visszavételéről.
Megjelenik a Hétfői Hírlap, a koalíciós sajtó felszámolása utáni első oldottabb hangvételű, igényesebb lap. Főszerkesztő: Boldizsár Iván.
1956. 10. 10. A Petőfi Kör vitája "A műszaki fejlesztés és a fiatal műszaki értelmiség problémái" címmel.
1956. 10. 11. Pécsett megalakul a helyi Petőfi Kör.
1956. 10. 12. A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatják Farkas Mihályt.
1956. 10. 13. Az MDP PB határozata: Nagy Imrét visszaveszik a pártba.
Debrecenben a régi megyeházán megtartja első vitaülését a Kossuth kör.
1956. 10. 15. Gerő Ernő, Apró Antal, Hegedüs András, Kádár János, Kovács István összetételű párt- és kormánydelegáció utazik egyhetes látogatásra Belgrádba.
Hajdúnánáson irodalmi-politikai vitakör alakul Bocskai kör néven.
A szovjet-jugoszláv viszony látványos javulásának hatására az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggeszti a Jugoszláviába irányuló segélyszállítmányokat.
1956. 10. 16. Diákgyűlés a szegedi egyetemen mintegy 1600 hallgató részvételével, amelyen megalakítják a MEFESZ-t, az egyetemi ifjúságnak a DISZ-től és az MDP-től független szervezetét.
1956. 10. 17. A Petőfi Kör vitája Pap Gábor Kertmagyarország című cikkéről.
1956. 10. 18. Az Elnöki Tanács október 29-ére napolja el az eredetileg 22-ére összehívott országgyűlést.
A Pártoktatók Házában középiskolás diákparlamentet tartanak.
1956. 10. 18. Bemutatják Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjét
1956. 10. 19. A Budapesti Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában diákgyűlést tartanak, melyen a diákok 15 pontos határozatban foglalják össze követeléseiket.
A Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat készültségbe helyezik.
A szegedi József Attila kör az értelmiség helyzetéről rendez vitát.
Háy Gyula írói estje Győrben.
Varsóban a LEMP KB 8. plénuma tagjai közé kooptálja Gomulkát, mire Varsóba utaznak Hruscsov, Kaganovics, Molotov és Mikojan KB-tagok, valamint Zsukov honvédelmi miniszter és Konyev, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A szovjet csapatok és néhány lengyel egység hadgyakorlat címén megindulnak a lengyel főváros felé.
1956. 10. 20. A Petőfi Kör vitája az iparművészet problémáiról.
Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen Széchenyi Kör alakul. Az egyetemek közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári kört.
Nagygyűlés a Budapesti Műszaki Egyetemen a hallgatók és a műszaki értelmiség aktuális problémáiról.
A Katona József Színház bemutatja Németh László Galilei című drámáját.
MEFESZ-nagygyűlés a szegedi tudományegyetemen Perbíró József professzor elnökletével.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem MDP-szervezete nyílt pártnapot szervez.
Varsóban kora reggel megegyezés születik a reformok ügyében. A szovjet vezetők elfogadják a LEMP-en belüli személyi változásokat és hazautaznak. Lengyelország szinte minden városában szovjetellenes gyűlésekre, néhol tüntetésekre kerül sor.
1956. 10. 21. Az egri pedagógiai főiskolán megalakul a Kossuth kör és csatlakozik a MEFESZ-hez.
Debrecenből és Szegedről diákküldöttség utazik a fővárosba, hogy részt vegyen az országos diákparlament ülésén. A szegedi delegáció tárgyal a Petőfi Kör vezetőségével is.
Varsóban Gomulkát a LEMP KB első titkárává választják.
1956. 10. 22. Október 24-ére parancsnoki értekezletre a HM-be rendelik az ezred- és annál magasabb szintű egységek parancsnokait és politikai helyetteseit.
Másnapra összehívják a DISZ KV-t.
A Budapesti Műszaki Egyetem délutáni gyűlésén részt vesznek az Építőipari és Közlekedési Egyetem, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Haditechnikai Intézet, a Petőfi Akadémia és a Zalka Máté laktanya képviselői is. Megvitatják a szegedi MEFESZ-küldöttek által ismertetett követeléseket.
A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Budapest számos felsőoktatási intézményében, többek között a Közgazdaság-tudományi Egyetemen, a Budapesti Orvosegyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, valamint a Gödöllői Agráregyetemen.
Este ülésezik a Petőfi Kör vezetősége.
A Pécsi Központi Egyetem udvarán 15 órától gyűlést tartanak az orvosi és jogi egyetem, valamint a pedagógiai főiskola oktatói és hallgatói.
Október 15-étől a miskolci DIMÁVAG munkásai Turbók Gyula és Bogár Károly vezetésével 25-ére szabad pártnapot szerveznek problémáik tisztázására. Ennek érdekében 22-éig 2 ezer aláírást gyűjtenek össze az üzemekben.
A miskolci Műszaki Egyetem diákgyűlése csatlakozik a MEFESZ-hez.
Sopronban közös diákparlamentet tartanak az Erdőmérnöki Főiskola és a Nehézipari Műszaki Egyetem diákjai.
Debrecenben a Benczúr utcai diákszállón megalakul a helyi MEFESZ-szervezet.

1956. október 23.
A poznani tüntetés leverésének hírére elhatározott rokonszenvtüntetés tervét a Szabad Nép reggeli száma "Új, tavaszi seregszemle" című cikkében köszönti.
A délelőtti órákban érkezik haza az addig Jugoszláviában tárgyaló párt- és kormányküldöttség, melynek élén Gerő Ernő áll. A delegáció azonnal az Akadémia utcai pártközpontba megy, ahol a kibővített Politikai Bizottság ülésezik.
Losonczy Géza lakásán tart megbeszélést Nagy Imre Haraszti Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal.
A Petőfi Kör tagjai délelőtt tárgyalnak az MDP vezetőivel, hogy a párt nevében Kádár János beszéljen a tüntetőkhöz.
Délben a Kossuth Rádió megszakítja tervezett adását és beolvassa a Belügyminisztérium közleményét a tüntetés betiltásáról.
Az MDP Politikai Bizottsága elutasítja a Petőfi Kör javaslatát.
Az ÁVH alá tartozó Belső Karhatalom megszervezi a Fő utcai börtön védelmét.
A DISZ a tagjait a tüntetés támogatására szólítja fel.
Bata István honvédelmi miniszter engedélyezi a katonák részvételét a tüntetésen.
Elterjed az október 22-én a Műegyetemen tartott diáktanácskozáson elfogadott, 16 pontot tartalmazó kiáltvány, melynek első pontja a szovjet csapatok kivonását szorgalmazza. Számos ifjúsági szervezet csatlakozik a kiáltványhoz.
14:23-kor a Kossuth Rádió újra megszakítja műsorát, és beolvassa a Belügyminisztérium újabb, a tüntetést engedélyező határozatát.
15 órakor a Petőfi-szobornál Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti dalt, egy diák felolvassa a 16 pontot, majd a tízezres tömeg elindul.
A Bem-szobornál gyülekezők közül többen kivágják a zászlóból a szovjet mintájú címert.
A Bem-szobor talapzatán álló Veress Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot. Zbigniew Herbert lengyel író is köszöntőt mond.
A tömeg elindul a Parlament felé, mert Nagy Imrét szeretné hallani.
A menet a Margit hídon át vonul, 17 órakor ér a Kossuth térre az első csoport, de 18 órára már a tér és a környező utcák is megtelnek.
18:30-kor kikapcsolják a tér világítását, a tömeg azonban ott marad.
Sokáig meggyújtott újságok világítanak csak, a tömeg Nagy Imrét követeli, idővel visszakapcsolják a világítást.
Egy csoport a Rádió épületéhez vonul. Itt könnygáz-gránátokkal és géppisztolyokkal felfegyverzett ÁVH-s egységek fogadják őket.
Egy csoport a Dózsa György úti Sztálin-szoborhoz vonul. Itt fiatal munkások megkezdik a szobor ledöntését.
Riadóztatják a budapesti és a környékbeli katonai egységeket.
Gerő Ernő, az MDP főtitkára telefonon kér segítséget Hruscsovtól.
20 órakor a Kossuth Rádióban Gerő Ernő beszédét közvetítik, amelyben sovinisztának, nacionalistának és antiszemitának nevezi a tüntetést.
21 órakor Nagy Imre megjelenik a Parlament erkélyén, és reformokat ígér.
A Rádiónál lövöldözés kezdődik: az ÁVH a tömegbe lövet, ahonnan viszonozzák a tüzet.

október 24.
Reggel a rádió többször megismétli az előző esti véleményt: fasiszta, reakciós elemek támadást intéztek a középületek ellen.
Betiltják a gyülekezéseket.
A Párt vezetése elfogadja a szovjet csapatok segítségül hívását.
A tüntetők elfoglalják a Rádiót. Ideiglenes stúdiót a Parlament épületében rendeznek be.
Az SZKP KB küldöttségeként Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov megérkeznek Budapestre, és megerősítik pozíciójában Gerő Ernőt.
Hegedűs Andrást leváltják, Nagy Imrét kinevezik miniszterelnökké.
Katonai bizottság alakul a forradalom leverésére. Tagjai: Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Piros László, Bata István.
A bizottság együttműködésről állapodik meg a székesfehérvári különleges szovjet hadtesttel.
Nagy Imre aláírásával kihirdetik a statáriumot, ezt a rádióban be is olvassák.
Délben a rádióban a hírek után Nagy Imre nyugalomra szólítja fel az embereket, és az 1953-as reformok folytatását ígéri.
A tüntetők elfoglalják az Athenaeum Nyomdát. Megkezdődik a röpcédulák gyártása.
20 órakor Kádár János beszél a rádióban, az eseményeket reakciós, ellenforradalmi felkelésnek nevezi.
A felkelők nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolnak a Bem laktanyából és a Timót utcai fegyverraktárból.
Csillaghegyen, a Baross téren, a Corvin mozinál, az Üllői út-Nagykörút kereszteződésénél fegyveres ellenállási csoportok alakulnak.

október 25.
A kormányerők szovjet segítséggel reggelre visszafoglalják a Rádió épületét.
Reggel 6 órakor a rádió beolvassa a Minisztertanács közleményét, mely szerint "az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták".
Tüntetések kezdődnek Budapest több pontján: a Deák téren, a Bartók Béla úton, az Astoria Szállónál.
A tüntetési menetek a Kossuth térre mennek, ahol Nagy Imre megjelenését követelik.
A Parlamentnél lévő szovjet egységek barátkoznak a tüntetőkkel.
11:15-kor valószínűleg a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről, illetve más épületek tetejéről tüzet nyitnak a tüntetőkre. A szovjet harckocsik egyik része a tüntetőkre, másik (a forradalomhoz pártolt) része a sortüzet leadókra lő. A sortűznek mintegy hetven halálos áldozata van.
Az MDP főtitkári székében Mikojan és Szuszlov javaslatára változás történik: Gerőt menesztik, Kádárt nevezik ki.
15 órakor Kádár János beszél a rádióban, a tüntetés résztvevőit becsületes embereknek nevezi.
Maléter Pál utasítást kap a Kilián laktanya és a környező utcák (Üllői út, Corvin köz, Práter utca, Tompa utca, Tűzoltó utca) rendjének helyreállítására.
Maléter fegyverszünetet köt a felkelőkkel.
A nap folyamán sorra alakulnak az egyetemeken és főiskolákon forradalmi diákbizottságok, a gyárakban munkástanácsok.

október 26.
Az MDP központi vezetősége szünet nélkül ülésezik.
A katonai bizottság tagjai a fegyveres közreműködést, a felkelés leverését követelik.
Losonczi Géza és Donáth Ferenc forradalomról beszélnek, és tárgyalást sürgetnek a felkelőkkel.
A Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a Thököly út-Dózsa György út kereszteződésében is új fegyveres csoportok alakulnak.
Az Írószövetség az ÁVH feloszlatását követeli. Szintén megfogalmazzák Nagy Imre nemzeti kormánya mielőbbi felállításának szükségességét és amnesztia kihirdetését a politikai fogvatartottakra nézve.
17:32-kor az Elnöki Tanács kihirdeti az amnesztiát, amely valamennyi olyan felkelőre vonatkozik, aki 22 óráig leteszi a fegyvert.
A felkelők a nap folyamán laktanyákat és rendőrségeket foglalnak el.
A Kilián laktanya katonái szórványos tűzharcot folytatnak a corvinistákkal. Maléter emellett kiszoríttatta és lefegyvereztette a laktanyában meghúzódó felkelőket. (Erről mindenki tudott, és emiatt ekkoriban a Corvinban sokan nehezteltek Maléterre.)

október 27.
A Kilián laktanyában lévő, felkelőkkel körülvett Maléter Pál ezredes, katonái, és a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola odavezényelt százada megtagadja a szovjet harckocsik követését.
Újjáalakul a kormány.
Kádár János tárgyal Mikojannal és Szuszlovval. Javasolja, hogy egy esetleges tűzszünet érdekében vonják ki a szovjet harckocsikat a fővárosból, és oszlassák fel az ÁVH-t.
Elfogadja a Politikai Bizottság az események forradalomként való értelmezését, de nem meri nyilvánosságra hozni. Végül a kormány nyilatkozataként jelentetik meg.
A Honvédelmi Minisztériumban elkészül a felkelő csoportok megsemmisítésének terve, de Nagy Imre félreteszi azt.

október 28.
Éjjel Fehér Lajos vezetésével a katonai bizottság kidolgozza egy katonai diktatúra tervét. A terv Nagy Imre félreállítását is tartalmazza.
Reggel a szovjetek Nagy Imre engedélye nélkül és akarata ellenére támadást indítanak a Corvin köznél.
A felkelők a szovjet harckocsikat sorra semmisítik meg.
Délután a Corvin-köziek fegyverszünetet kötnek Maléterrel.
Este Nagy Imre a rádióban bejelenti a nemzeti kormány megalakulását, az általános amnesztiát, a szovjet csapatok budapesti kivonulását, az ÁVH feloszlatását, a Kossuth-címer bevezetését és március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását.
22 órakor a rádióban közleményben szólítják fel a fiatalokat az alakuló nemzetőrséghez való csatlakozásra.
Felfüggesztik a kijárási tilalmat.

október 29.
Éjjel Gerő Ernő, Hegedűs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor, Kovács István családjukkal együtt repülőgépen Moszkvába menekül.
Fegyverszünetről tárgyalnak a rendőrség, a katonaság és a felkelők vezetői.
Janza Károly parancsot ad forradalmi katonatanácsok alakítására.
Forradalmi bizottságok alakulnak az oktatási intézményekben, civil szervezetekben.

október 30.
A Köztársaság téren, az MDP budapesti bizottságának épülete előtt harcok kezdődnek.
Az épületet védő ÁVH-sok tüzet nyitnak a felkelőkre, többüket elfogják és megölik.
Hamarosan nagy tömeg gyűlik össze.
A pártház védelmére odarendelt harckocsik tévedésből magát az épületet lövik szét. Mindkét oldalon sokan halnak meg a harcban.
A felkelők elfoglalják az épületet, az elfogott ÁVH-sokat brutálisan meglincselik.
Délután bejelentik az egypártrendszer megszűnését, szabad választások előkészítését.
Király Béla vezetésével megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság. Tagjai a felkelők, a honvédség, a rendőrség és a munkások tagjaiból vannak, a bizottság feladata a konszolidáció feltételeinek megteremtése a koalíciós kormány megalakulásáig.

október 31.
A hajnali órákban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány, melyben a felkelőcsoportok és a katonatanácsok küldöttei vesznek részt.
A Bizottmány követeléseket állít össze, többek között a szovjet csapatok az ország egész területéről való kivonásáról és a Varsói Szerződés felmondásáról.
Délelőtt a rehabilitált, ismét vezérőrnagy Király Béla a Kilián laktanyában tárgyal Maléter Pállal. Megállapodásuk szerint a laktanya környékén lévő valamennyi fegyveres csoport közös parancsnokság alá kerül.
Az MDP elnöksége kimondja a párt feloszlatását. Megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt.
Sorra alakulnak a különböző politikai pártok.

november 1.
Pongrátz Gergely átveszi a Corvin-köz parancsnokságát Iván Kovács Lászlótól
Reggel a kormányülés foglalkozik a szovjet csapatok mozgásának kérdésével. Megállapítják, hogy a Budapestről kivont egységek a repülőtereket körbezárták, a keleti határokról pedig újabb csapatok érkeznek és haladnak az ország belseje felé.
A kormány berendeli Jurij Andropov nagykövetet, aki nem tud kielégítő választ adni a csapatmozgásokra.
A kormány úgy dönt, hogy felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja az ország semlegességét és az ENSZ-hez fordul, hogy a semlegesség védelmére segítséget kérjen a nagyhatalmaktól.
A kormány úgy dönt, megtiltja a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szemben az ellenállást.
Este Nagy Imre a rádióban közzéteszi álláspontját.
Később Mindszenty József rádiónyilatkozata hangzik el, majd Ravasz László református püspök és más népszerű személyiségek szóltak a megbékélés szükségességéről.
22 órakor Kádár János beszéde hangzik el a rádióban, melyben a történteket dicsőséges felkelésnek nevezi. A beszéd felvételről forog, Kádár ugyanis a reggeli felvétel óta ismeretlen helyen tartózkodik.

november 2.
Reggel a kormány három delegációt állít össze:
1. Losonczi Géza vezetésével Varsóba, a Varsói Szerződés felmondásáról és a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalni;
2. Nagy Imre vezetésével az ENSZ-közgyűlésre;
3. Maléter Pál vezetésével a szovjet csapatkivonás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalni.
Király Béla vezérőrnagy kidolgozza Budapest védelmi tervét. A fontosabb pontokra tüzérségi ütegeket telepítenek.

november 3.
Megalakul a nemzeti kormány. Tagjai: Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István, Bibó István, Farkas Ferenc, Kádár János, Losonczi Géza, Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna, Maléter Pál. Kádár János nincs jelen, őt távollétében nevezik ki a kormány tagjának.
Király Bélát kinevezik a nemzetőrség főparancsnokának.
Délben szovjet-magyar tárgyalások kezdődnek a Parlamentben. Témái között van a csapatkivonások lefolytatása, a távozó csapatok ünnepélyes búcsúztatása és a szovjet hősi emlékművek megóvása. A magyar delegációt Maléter Pál vezeti.
Megállapodás születik arról, hogy a tököli szovjet parancsnokságon folytatják a tárgyalásokat este.
Maléter másnap 11 órára a Honvédelmi Minisztériumba rendeli a honvédség és a nemzetőrség magasabb parancsnokait.
21 óra után Erdei, Maléter, Kovács István és Szűcs Miklós több katonai szakértő társaságában megérkezik Tökölre. Amikor Maléter hozzákezd a magyar kormány álláspontjának ismertetéséhez, megjelenik a teremben Ivan Szerov tábornok, a KGB vezetője, és letartóztatja a delegációt. Szerov mellett jelenik meg Piros László, Rajnai Sándor és több ÁVH-s tiszt is.

november 4.
Éjjel Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a határt, és indulnak a főváros felé.
4.15-kor az ország egész területén megindul a szovjet támadás.
5:05-kor az ungvári rádió Nyílt levél a dolgozó magyar néphez címmel közleményt sugároz, melynek aláírója Kádár János miniszterelnök.
A kormánytagok többsége (például Apró Antal, Kossa István, Münnich Ferenc, Dögei Imre, Rónai Sándor, Marosán György) a rádióból értesül, hogy a Kádár-kormány tagjai lettek.
4:30-kor a Szabad Kossuth Rádió a szokásos hírekkel kezdi meg műsorát.
5:20-kor Nagy Imre drámai hangon mond beszédet a szovjet támadásról és a kormány helyzetéről.
Időről időre elhangzik a beszéd, több nyelven is.
Reggel 6 és 8 óra között Nagy Imre és a kormány több tagja a Jugoszláv nagykövetségre érkezik.
8-kor a Parlamentet védő magyar egységek a szovjet támadás nyomására leteszik a fegyvert.
A védelmi harcok a felkelési gócpontokra tolódnak át, Pongrátz a Corvin-köz elvesztése után lemond a főparancsnokságról.

forrás: 1956 Kézikönyve. Budapest, 1996, 1956-os Intézet. Főszerkesztő Hegedűs B.András.